KÖZLEMÉNY:

A Fehér Kéményseprők Társadalmi Szervezetek Szövetsége, megköszöni tisztelettel a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnökének azon nyilatkozatát, melyben elismeri, hogy a kamara NEM bejegyzett szervezet. A jogszabályok alapján minden érdekvédelmet végző szervezet, szövetség, kamara az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, alapján hivatalosan bejegyzett társadalmi szervezetként, e törvényben foglaltak alapján végezhet tevékenységet. Így az elnök úr megerősítette a nyilatkozatában, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nem bejegyzett „kamaraként” végez tevékenységet.

 Köszönettel fogadjuk beismerő vallomását, melyben igazolja azon tényt is, amit már a szövetségünk alakulása óta jelezzük az összes minisztériumnak, hivatalnak, nyomozó hatóságok valamint a kormány felé, hogy Magyarországon a végrehajtók, minden törvény felett állónak tekintik magukat és nagyobb hatáskörrel rendelkeznek, mint a Köztársasági elnök, vagy a Belügyminiszter. Fontos a Belügyminisztert megnevezni, hisz a végrehajtó bármely furcsa is utasíthatja bármely rendőri szervet, kapitányságot, hogy végrehajtó kénye kedve szerint járjon el, „karhatalom igénybevétel” címszóval. Tehát mindennemű hivatali visszaéléseiket a rendőri, karhatalmi segítség mögé bújva ellenőrzés nélkül végezhetnek, az elnök szerint is. Itt most egyértelműen kiderül és tisztelettel köszönjük a Tisztelt Kamara elnökének, hogy kinyilvánítja, rájuk egyetlen egy törvény nem vonatkozik csak és kizárólag a 1994. évi LIII. sz. törvény. Hatósági ellenőrzés, felettes hatósági ellenőrzés nélkül végezhetik az önálló tevékenységüket a mai demokráciában.

 A törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium többször hívta fel a kamara vezetőinek figyelmét arra, hogy be kell jegyeztetniük magukat a bíróságon, ám a kamara annak nem tettek eleget a mai napig sem. „A 2001. szeptember 1-jével módosult jogszabályok ugyan semmit sem mondanak a bejegyzésről, de a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a köztestületekre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek az egyesületekre vonatkoznak, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik. A Ptk. pedig kimondja, hogy az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. A törvény a köztestületek létrehozását rendeli el, azaz azt, hogy meg kell alakulniuk és nem azt, hogy létre is jöttek.

 A szövetségünk, azt fogalmazta meg a céljai közt, hogy minden olyan törvényi, vagy egyéb jogszabályi hiányosságot észlel, azt jelzi a hivatalos szervek felé, de eldönteni már nem a szövetség feladata, annak valódiságát, megalapozottságát eldönteni.

 Tisztelt Dr. Krajniker Miklós Elnök Úr, Köszönjük!

 Budapest, 2011. október 12.

 Tisztelettel:

Dabasi Tamás elnök

 Eredetiben hozzuk nyilvánosságra a nyilatkozatot:

 Végrehajtói kamara: valótlan információkon alapul a Fehér Kéményseprők média-hackje

 [origo]|2011. 10. 11., 23:43|

 Címkék:végrehajtó, végrehajtási eljárás, végrehajtási törvény, kilakoltatás, Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara

 http://www.origo.hu/uzletinegyed/jog/lakossagi/20111011-vegrehajtok-valotlan-informacion-alapul-a-feher-kemenyseprok-mediahackje.html

 Valótlan információkon alapszik a Fehér Kéményseprők öncélú média-hackje, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működése ugyanis teljes mértékben jogszerű, a hatályos jogszabályoknak megfelelő - értesült az [origo] a végrehajtói kamarától.

 A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének a napokban megtartott sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy minden kilakoltatás és ingatlanárverés jogtalanul folyt és folyik le Magyarországon az érvényben lévő törvények szerint, ugyanis a kamara sehol nincs bejegyezve.

 A kamarától a következőkről értesültünk: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát az 1994. évi LIII. sz. törvény hozta létre. A kamara megalakulásakor beadványban kérte a társadalmi szervezeteket nyilvántartó Fővárosi Bíróságtól köztestületként való nyilvántartásba vételét.

 A Fővárosi Bíróság végzésében kijelentette, hogy "a Kamara a Polgári törvénykönyv 65. § 2. bekezdés alapján köztestület, amelynek létrehozását a Ptk. 65. § 1. bekezdés alapján az 1994. évi LIII. törvény rendelte el."

 Mivel az 1994. évi LIII. törvény 249. § 2. bekezdése egyben kimondta a kamara jogi személyiségét is - tehát a jogképességet nem bírósági bejegyzés, hanem a törvényi felhatalmazás folytán nyerte el - a bírósági nyilvántartásba vétel szükségtelen és nem is lehetséges - tudta meg az [origo].

 A média-heck a jogbiztonságot veszélyezteti?

 A kamara keddi közleménye szerint működése jogszerű, és cáfolják azt is, hogy a kamarai tagsággal rendelkező végrehajtók - akiket az igazságügyi miniszter nevez ki a meghatározott helyi bíróság mellé, és akik kinevezésükkel automatikusan a kamara tagjává válnak - nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően végeznék feladataikat.

 Valamely jogszabályi előíráson alapuló jogi személyiséggel rendelkező szervezet legitimitásának megkérdőjelezése, illetve ezen keresztül a tagjai által foganatosított eljárások jogszerűségének megkérdőjelezése súlyosan sérti az adott szervezet jó hírnevét és áttételesen veszélyeztetheti a jogbiztonságot is.

 A kamara valamennyi, a jó hírnevét sértő megalapozatlan állítást cáfol, és indokolt esetben megteszi a szükséges lépéseket a jogsértések megszűntetésére, illetve az így okozott jó hírnév megsértésének helyreállítására - tudtuk meg.

 Hatszáz tagú kamara

 A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara az 1994. évi LIII. törvény 249. § 1. bekezdése értelmében az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati szerve. A Magyarországon 1995 óta működő önálló bírósági végrehajtói szervezet közel hatszáz tagot tömörít.

 A tagok, valamint az önálló bírósági végrehajtók által foglalkoztatott mintegy kétezer fős adminisztratív személyzet teljes körűen látja el az igazságszolgáltatásban polgári peres és nemperes eljárásban hozott kötelezést vagy marasztalást tartalmazó határozatok végrehajtását.

 A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a tagok feletti igazgatási és felügyeleti feladatok ellátása mellett széleskörű tevékenységet folytat a végrehajtási eljárások gyorsításában és hatékonyabbá tételében, valamint az ehhez kapcsolódó jogalkotási és jogalkalmazási problémák megoldásában bel- és külföldön egyaránt.

Végrehajtó Kamara Törvénybe foglalva

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara

249. § (1) A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (röviden: kamara), amelynek székhelye Budapest.

(2) A kamara jogi személy.

 (3) Az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt a kinevezésével, illetve a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvételével a kamara tagjává válik.

 250. § (1) A kamara köztestület, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, és közreműködik a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében.

 (2) A kamara jogai és feladatai különösen:

 a)

 b) külön névjegyzéket vezet a végrehajtókról, végrehajtó-helyettesekről, végrehajtójelöltekről, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltekről és a tartós helyettesként kirendelt végrehajtókról; e névjegyzékek adatairól és az adatváltozásokról tájékoztatja a minisztert,

 c) meghallgatja a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti nyilvántartásba való felvételüket kérő személyeket,